2009. augusztus 19., szerda

44. Ezüsthíd

-
-
Álltunk a hídon és a vizet néztük. Este volt, és a hold tükröződött a hullámokon. Ezüsthíd, ezt a kifejezést Tőle tanultam. Aztán később egy másikat is: zegernyés. Tudod, hogy mit jelent?
Szerettem volna megfogni a kezét, de valahogy nem volt olyan a légkör. Bután hangzik… a légkör. Igazából kizárólag intellektuális érdeklődést éreztem irányából. Lám, ha felidézem azt az estét, még most is milyen hivatalos, és távolságtartó fordulatok jutnak az eszembe.
Szóval nem volt olyan a légkör. Aztán nem is lett olyan soha. Nagyon élvezetesen és okosan beszélgettünk, de a lényeg valahogy hiányzott. Ezüsthíd. Milyen szép! Azt hiszem, belőlem hiányzott.
Sétáltunk még, meg viccelődtünk. Ez még az előtt volt, hogy azt mondta: Inkább, maradjunk barátok!
-
-

Nincsenek megjegyzések: