-
-
A fotelben ült, velem szemben. Kötött pulóver és farmer volt rajta. Mint mindig, most is tárgyilagos volt, mégis empatikus, és végtelenül okos, amilyennek a jó *******-t mindig is képzeltem.
Aznap reggel, ültében előrenyújtotta kezeit, dereka, háta ívben megfeszült. Álmosan, fázósan borzongva nyújtózkodott egyet. A szemei összeszűkültek, talán még a könny is összefutott bennük a kéjes mozdulattól. Arcán élvezettel teli félmosoly jelent meg.
Magam is éreztem izmaimban a kellemes bizsergést, amit átélt. Éreztem, ahogy frissebb, elevenebb leszek.
Aznap nehéz volt *******-nak látnom. Azon a napon a nő ült velem szemben.
-
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése