-
-
Talán a fény miatt volt az egész! Senki és semmi más nem tehet róla, csak az a méznél sűrűbb, aranyló, buja fény!
Korán volt, éppen csak ébredeztem az egyetemi előadó súlyos széksorai között. Izmaimban még feszült az álom ernyedtsége.
A haját igazgatta. Mellei megfeszültek a ruha alatt. Ahogy felemelte mindkét kezét, hogy egyszerre nyújtózzon tétován és rendezte haját céltudatosan, azért, hogy hosszú, szőkés-barna hajába szalagot kössön, a csípője finoman előre billent, így pulóvere picit fel, nadrágja korca picit lefelé mozdult. Lapos, barna hasán felfénylett a nap. Arannyá változott a köldöke, a medencéje két, finom kiemelkedése.
Ő volt gyönyörű és a fény csak kiemelte ezt? Vagy tényleg a fény volt aznap reggel különleges és mindent elvarázsolt, amihez hozzáért? Esetleg én ébredtem másként, mint szoktam? Nem tudom!
Rajtam kívül talán senki sem vette észre, valószínűleg még ő maga sem!
-
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése